Pénz Kálmán Pénzügyi Blogja

Az ETF az Exchange Traded Fund rövidítése, ami a neve alapján egy olyan befektetési alap, amivel a tőzsdén kereskednek. Általában egy valós indexet követ, pl a BUX-ot, vagy éppen az MSCI BRIC-et, azaz egyszerre Braziliát, Oroszországot, Indiát és Kínát.

Az ETF fő előnye a befektetési alaphoz képest, hogy olcsó, gyakran fél százalék alatti az éves díja. Egy hagyományos befektetési alapnál sok bőrt húznak le az emberről. Az első az éves díj, ami önmagában már legalább a duplája az ETF díjának, jellemzően 1-3%. Ez nem kerüli el senki figyelmét sem, ugyanakkor erre rájönnek különböző adminisztrációs költségek. Mire minden költség levonásra kerül, örülhetünk, ha legalább a banki kamatokat sikerül túlszárnyalni. Warren Buffet 1997-ben azt jósolta, hogy az ETF-ek elképesztő népszerűek lesznek, mert biztosan több pénzt fognak hozni a befeketetőknek, mint bármelyik befektetési alap költségek után. Igaza lett, de sajnos mára néhány tényező beárnyalja a képet. 

Hátrányok

• Az arany, gabona, olaj és egyéb árucikk követő ETF általában nem rossz, de válsághelyzetben szinte biztosan katasztrofális. Mivel több ETF-et adnak el, mint mögötte álló kézzel fogható terméket, az ETF értéke úgy is csökkenhet, hogy a hozzá tartozó terméké emelkedik. Bár  ennek nincs sok köze az ETF-hez, de már 2010-ben is csak hónapok alatt ügyvédi fenyegetőzéssel tudott hozzájutni egy ügyfél egy svájci bankban a 40 tonna aranyához, ami a bankszámláján ugyan megvolt, de a banknak nem volt kéznél az arany: http://au.businessinsider.com/jim-rickards-take-gold-out-of-the-bank-2010-12
• Értelmezhetetlen szavakra is érdemes odafigyelni az ETF leírásában, például rehypothecation. Ez nagyjából annyit jelent, hogy eszközt más ügyletekhez "kölcsönadják". Így az alapkezelő plusz pénzt keres, ennek a kockázatát pedig az ETF tulajdonosa viseli.
• Mi történhet legrosszabb esetben, ha az ETF biztosítva van? Az ETF, csak addig van biztosítva, amíg a biztosító se megy csődbe.

Megoldás: alaposan el kell olvasni az ETF szerződési feltételteket. Mindenki csak abba fektessen, amit teljesen megért. Ha a szöveg érthetetlen, az könnyen lehet, hogy az alap hibája, és az okos ügyfél inkább elkerüli.

A Brokernetnél annak idején én is beleugrottam a Shanghai Expressz kínai részvény őrületbe, persze a legrosszabkor, 2007 vége felé. Magyarország egyik leghíresebb pénzügyi blog alakja így szólt hozzám: „Beszéltem az elemzőinkkel, és azt mondták, hogy most egy pillanatnyi visszaesés történt, így most érdemes beszállni, amikor visszaestek a részvények”. Így szálltam be a legrosszabkor. Persze ezért csak magamat hibáztatom, a Brokernet két dologból él, új szerződések ésszerűtlen mértékű jutalékaiból, és az indokolatlan mennyiségű portfolióváltásból, amire sarkallják az ügyfeleket. Persze ez nem az ő hibájuk, hanem az ügyfélé, aki vakon másra bízza a pénzét.

Itt az én példám tanulságképpen:

A tanulság az, hogy akkor kell kiszállni, mikor mindenki beszáll, azaz a mánia fázisban. 2003-ban senki nem beszélt kínai részvényekről, 2007-ben pedig a csapból is a shanghai expressz folyt. Egyik ismerősöm még adni is akart 1 millió forintot, hogy rakjam be a számlámra, mert csak ezért nem akar 10 éves életbiztosítást kötni.

Megj: a shanghai expressz befektetési alap a Brokerneten keresztül az Aviva életbiztosítónál megkötött 10 éves adóelkerülő életbiztosítási fedőnevű terméken keresztül volt elérhető.

Az én esetemben egy év múlva betettem a következő 400 ezer forintos összeget óriási szerencsémre a legalacsonyabb ponton, majd egy két hónap múlva mégegyszer. Szóval amilyen felelőtlen voltam az elején, olyan szerencsém lett. Később még háromszor betettem ennyi összeget, szóval pont 2,4 milliót. 2011-ben Magyarországon voltam, és úgy döntöttem, hogy elhozom az összes pénzem, mivel külföldről nagyon nehéz bármit is intézni. Az összesen betett 2,4 millióval 2,9 milliónál kellett volna állnom jutalékok nélkül, mivel a pénz nagy részét alacsony árfolyamon tettem be, dehát a jó szolgáltatásnak ára van, így 2,4 milliónál álltam, eddig 17% jutalék 4 évre, ami annyira nem vészes. A szerződésem visszavásárlási értéke 1,9 millió forint volt, azaz 21%-ot levettek azért, mert igényt tartottam a saját pénzemre.

Mi a megoldás?

Az ügy tanulsága, hogy annyit kell spórolni a jutalékokon, amennyit, csak lehet. Ha évi 1% alá sikerül vinni a jutalékot, az nagyon jó. Bár senkit nem akarok kínai, orosz, brazil és indiai részvények vásárlására ösztönözni, pláne a világválság kicsúcsosodása előtt, tanulságképpen felsorolnék néhány lehetőséget, hogy hogyan lehet(ett volna) rengeteget spórolni a jutalékokon.

Bankszámlát kell nyitni interneten keresztül svájcban a Swissquote banknál (swissquote.ch), nincs számlanyitási és vezetési költség, nincs minimumösszeg. Vanguard FTSE Emerging Markets ETF (VWO) befektetési alapot kell venni, aminek 20 svájci frank a tranzakciós költsége a banknál, emellett a Vanguard levesz évi 0.20% költséget. Ez sehogyan se mérhető össze azzal a lehúzással, amit Magyarországon, és bárhol máshol bármelyik bank, vagy befeketetési bróker végez. További költség az egyszeri HUF -> CHF átváltás és visszaváltás, ez kb 1% kötséget jelent a bankközi árfolyamhoz képest. Ugyanakkor Svájcban nincs árfolyamnyereség adó, csak 35% osztalékadó.